Főoldal Könyveink GDPR Cookie (sütik) Állásajánlat Kapcsolat

ZöldKörök Főoldal / Termékek és szolgáltatások / BPS - szagtalanítás /

Szagtalanítás, csatornaszag kezelése

Szagtalanítás biológiai megelőzéssel

Biológiai megelőzésen alapuló BPS szagtalanító rendszereink (BPS = Biological Preventing System) lényege, hogy nem a már kialakult szaghatás kezelését célozzák, hanem eleve megelőzik a szagprobléma kialakulását,

Az oxigéntartalamú, ill. lúgos vegyszer(ek) és a pontos számítások alapján elhelyezett és méretezett adagolórendszer a szennyvíz korai kezelésével fenntartja a szennyvíz friss állapotát, így elkerülhető a berothadás, és ennek következményeképp a szagprobléma.

Rendszereinknek minimális üzemeltetési költsége van, mivel a vegyszeradagolás a kis, végponti átemelőkben történik, és ott is csak azokon a pontokon, ahol a számítások szükségesnek mutatják. Így csak annyi vegyszer szükséges az üzemeltetéshez, amennyi tényleg megkerülhetetlen, miközben a rendszer nagyon stabil marad.

Rendszereinkre az általunk javasolt megoldások betartása esetén eredménygaranciát vállalunk (kén-hidrogén mérés alapján)!

TÖLTSE LE ISMERTETŐNKET a BPS szagtalanító rendszerről.


Kapcsolódó szolgáltatásaink:

  Csatornarendszerek, akár meglévő szagtalanító rendszerek felmérése, technológiai javaslattétel

  Szagmegelőző rendszer tervezése, kivitelezése


A DOS-1617 és a kalcium-nitrát vegyszerek szagkezeléshez történő adagoltatásának összehasonlítása

I. A DOS-1617 vegyszer szagkezeléshez történő adagoltatásának jellemzői:

  A vegyszert akkor is lehet adagolni, ha már berothadt vizet kap az adott átemelő, mivel a magas pH-ja miatt nem érvényesül a beoltási hatás, amely a baktériumok gátlásán alapul.

  A vegyszerből nem szabadul fel gáz, így nem alakul ki légdudó a rendszerben.

  Adagoltatása hőmérsékletfüggő, mivel az aerob baktréiumok 9-es és 10-es pH közötti szaporodási sebessége felére csökken a pH növekedésével. Továbbá érvényesül a hőmérséklet-hatás is: 10°C-os hőmérsékletcsökkenés hatására kb. 50%-40%-ra csökken, így a szabályozó-készülékek alkalmasak az arányos adagoltatásra.

  A vegyszer használata nagy tartózkodási idő esetén javallott, amikor kalcium-nitrátból több kell, mint az egyszeri pH tartomány eléréséhez.

  A csővezetékek felületéről a kialakult zsír-lerakódást és biofilmet is eltávolítja.

  A vegyszer adagoltatása által előidézett magas pH megköti (oldatban tartja) a kénhidrogént (ha korábban volt a vízben), így az nem szabadul fel, tehát nem keletkezik szaghatás, és nem lép fel betonkorrózió.


II. A kalcium-nitrát vegyszer szagkezeléshez történő adagoltatásának jellemzői:

  A vegyszert ott érdemes adagolni, ahol relatív rövidebb tartózkodási idő alatt történik berothadás, és nincs berothadt szennyvíz érkezés.

  A vegyszer a régebbi adagolási módszert képviseli, ami az anaerob baktériumok háttérbeszorítására épül a fakultatív aerob baktériumokkal szemben.

  A vegyszer előnye, hogy a pH-t nem változtatja meg a szennyvíztisztító telepen extra nagy adagolás esetén.

  A vegyszer hátránya, hogy kemény, zsíros hab keletkezik, amely hátrányosan befolyásolja az átemelő szintérzékelőit. (Felúsztatja azokat, és így nem biztosított a megfelelő kapcsolás.)


Csatornarendszerek szagkezelési hatása DOS-1617 vegyszer adagolásával - A pH hatása a szagkezelésre, a szagkezelés és hatása:

Az anaerob baktériumok élettevékenysége 7,0-8,0 pH között a legdinamikusabb. 9-es pH mellett mintegy 70%-ra csökken, míg 10-es pH esetén gyakorlatilag ellehetetlenül (20-30%-ra csökken).

A baktériumok szaporodásának optimuma 7,0-8,0 pH között van, de ettől eltérő tartományban már drasztikusan csökken. Ez az oka, hogy már nem túl nagy pH változás is hosszútávon komoly gátlást jelent, míg rövid ideig történő hatását jól tolerálják.


A szagkezelés fő problémája, hogy az anaerob baktériumok elszaporodnak oxigén-mentes környezetben és jelenlétük meghatározóvá válik.

A lúgos környezet hatására ellehetetlenül az anerob baktériumok szaporodása, így nem tudnak meghatározóvá válni.

A lúgos környezetben az esetlegesen korábban keletkezett kénhidrogén, hidrogén-szulfid-ion formájában oldatban marad. (6,96-os pH mellett van egyensúlyben a hidrogén-szulfid-ion és a kénhidrogén. Ennél nagyobb pH-n a kénhidrogén disszociált állapotban van.)

Lúgos és erősen lúgos közegek nem csak nem hagyják elszaporodni a baktériumokat, hanem a lerakódott biofilmet (baktérium-telepet) is eltávolítják. Ez hosszútávra megakadályozza a friss szennyvizek beoltását, a kénhidrogén újbóli, drasztikus megjelenését.

pH beállítás értékei:

  13-as pH felett - A szerves anyagok és baktérium-telepek (biofilm) eltávolítása.

  9,5-10,0-ás pH - Itt már az élettevékenység részleges.

  8,5-9,5-ös pH - Részleges szaporodás a bektériumok fajtájától függően.

  8,8-as pH - A kénhidrogén 99%-a oldatban marad.


A DOS-1617 korróziós hatásai:

A DOS-1617 vegyszer nem korrozív:

  üvegre,

  műanyagokra (polietilén, polipropilén),

  betonra,

  rézre,

  szénacélokra,

  és egyéb KO acélokra.

A DOS-1617 vegyszer korrozív:

  alumíniumra.

A DOS-1617 vegyszer passziválja:

  a beton,

  és szénacél

felületeket.

A DOS-1617, mint lúgos oldat, a levegő szén-dioxid tartalmával elreagál, aminek hatására fehér, könnyen málló csapadékot képez.


Vegyszeres szagkezelés tapasztalatai

AZ ALCOFLOC-C ADAGOLÁS SZAGKEZELÉSRE GYAKOROLT HATÁSA EGY PÉLDÁN KERESZTÜL - LÚGOS ALUMÍNIUM-SÓ ADAGOLÁS SZAGKEZELÉS CÉLJÁBÓL

Bevezetés:

Cégünk évtizedes tapasztalat alapján tervez és kivitelez szagtalanító rendszereket. A hagyományos kalcium-nitrát adagolás mellett javaslunk hidrogén-peroxidot és lúgos oldatokat is a szagmegelőzésre. Itt azt mutatjuk be, hogy a korai szakaszok adagoltatása milyen pozitív hatásokkal jár a kalcium-nitráthoz képest, ill. akár egyszeri átöblítés hatására a lúgos alumínium-sók milyen hatást tudnak elérni olyan szakaszokon is, ahol a kalcium-nitrát adagolás már nem lehet kifizetődő, ill. gázképződés miatt nem lehet alkalmazni.

Csatornahálózat - Kiépített szagkezeléssel:

Csatornahálózaton kiépített szagkezelő rendszer

A fenti ábrán az átemelő jele, térfogatárama, tartózkodási ideje, ill. a szagkezelés kapcsán adagolt vegyszermennyiséget jelöltük.

Település 1 T1/I. átemelőjének nyomóvezetékének vége "Fogadó település" biofilterénél található. Ezen a ponton rendszeresen mértek 500 ppm, ill. e fölötti kénhidrogén-koncentrációt.

A csatornahálózaton, T4/I. átemelőnél került adagolási pont kiépítésre. Szagkezelésre kalcium-nitrát tartalmú vegyszert adagoltak.

A vegyszer adagolásakor a nyomóvezetékben gázképződés lépett fel, emiatt az átemelő szivattyúi nem tudták elszállítani a szennyvizet.

A vegyszer az átemelő aknában a víz tetején zsíros habot képez, amely összegyűlve felemeli a szivattyúk úszó-kapcsolóit.


A korai Alcofloc-C adagolás hatása:

Emiatt a fenti ponton az adagolás Alcofloc-C vegyszer használatára állt át. Ezzel megszűntek a gázosodásból adódó szállítási problémák, a zsírosodás úgy, hogy a T4/I. átemelő nyomó-ágán a kénhidrogén-koncentráció 0 ppm-re, vagy ehhez nagyon közeli értékre (2-5 ppm) csökkent csúcsidőszakban is. Az esetlegesen megjelenő csúcsok töredékei voltak a korábban, hasonló mennyiséggel történő kalcium-nitrát tartalmú vegyszer adagolásakor mért értékeknek.

Ezt követően a T1/I. nyomóvezeték mérési eredményeinek mintázata csak részben hasonított a korábbi eredmények magas csúcsaira, mivel azok napi két alkalommal jelentkeztek. Kisebb mértékben reggel, nagyobb mértékben este/éjszaka. Ezek az értékek 100-300 ppm között mozogtak.

T1/I. nyomóvezeték vége - Alcofloc-C egyszeri kezelés (átmosatás) előtt (2016. augusztus 19-22.)

T1/I. nyomóvezeték vége - Alcofloc-C egyszeri kezelés (átmosatás) előtt (2016. augusztus 19-22.)


Nagy szennyvízmennyiség esetén alkalmazott Alcofloc-C adagolás módja és hatása:

T1/I. nyomóvezeték vége – Alcofloc-C egyszeri kezelés (250 literes átmosatás) után (2016. augusztus 26-29. délelőttig)

T1/I. nyomóvezeték vége - Alcofloc-C egyszeri kezelés (250 literes átmosatás) után (2016. augusztus 26-29. délelőttig)


A későbbi (2016. augusztus 29. délutántól) mérési eredmények alapján H2S csúcsok láthatók az alábbi időpontokban:

A későbbi (2016. augusztus 29. délutántól) mérési eredmények alapján kénhidrogén-csúcsok láthatók az alábbi időpontokban:

  2016. augusztus 29. 17:00-22:45

  2016. augusztus 30. 18:15-22:45

  2016. augusztus 31. 15:15-19:00, 20:30-24:00

Itt már látható a csúcsok emelkedése az átmosatást követő napokhoz képest, de ezek is elmaradnak még a korábbi értékekhez képest. Ezek a csúcsok azt mutatják, hogy 20 órás tartózkodási idő mellett, pont az éjszakai állás idejében érkezik be magas kénhidrogén. (A nappali magas értékek megszűntek.) Ez, és a mosatás hatása azt mutatja, hogy a vezetékben történő biofilm lerakódás okozza a szennyvíz magas kénhidrogén-koncentrációját.

Egyéb időszakokban 5-40 ppm között várható a kénhidrogén-koncentráció.